Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.08.08

A CSIO versenyek helye és jelentősége a díjugrató sportban

Képtalálat a következőre: „CSIO5*-W nemzetközi díjugrató verseny”

 

A lovassport

 

A lovak történelmünk kezdetétől egészen a második világháború végéig rendkívül fontos szerepet töltöttek be a mindennapokban, jelenlétük természetes volt. A második világháborút követő technikai fejlődés, a mezőgazdaság, a hadászat és a közlekedés gépesítése azonban átformálta a világot és háttérbe szorította a lovakat – de irántuk érzett szeretetünk továbbra is megmaradt.

Ma a lovassport a lótenyésztés egyetlen objektív értékmérője, ami az elmúlt évtizedekben több európai országban, például Németországban, Franciaországban, Hollandiában virágzó gazdasági ágazattá fejlődött. A lovassportokban azonban csak az alapot adja a lótenyésztés és a genetika, a sikerben rendkívül fontos szerepet kap a lovak teljesítménye, tudása, kiképzésük minősége, a lovas feladata pedig az, hogy a ló engedelmességét és ügyességét a lehető legmagasabb szintre fejlessze.

A lovassportot az 1921-ben alapított Nemzetközi Lovassport Szövetség (Fédération Equestre Internationale, FEI) szervezi és irányítja, amelyhez a Magyar Lovassport Szövetség 1927-ben csatlakozott. A lovassportoknak hét szakága van: díjugratás, díjlovaglás, lovastusa, fogathajtás, távlovaglás, lovastorna, reining. A díjugratás, a díjlovaglás és a lovastusa az Olimpiai Játékok programjában is szerepel.

 

A díjugratás

 

A díjugrató versenyek a ló ugróképességét, munkakészségét, engedelmességét és a versenyző lovas tudását teszik próbára. A versenyzők a hibákért, mint például az akadály leverése, a ló ellenszegülése, vagy az időtúllépés hibapontokat kapnak. Az a versenyző nyer, aki hibapont nélkül, a legrövidebb idő alatt teljesíti a feladatokat.

A cél az, hogy a legjobban képzett, a legfigyelmesebb és a legkészségesebb ló és lovasa nyerje meg a versenyt. A teljesítmény tehát a lovas és a ló tökéletes összhangján múlik.

A legrangosabb díjugrató verseny az Olimpia keretei között zajlik. A díjugrató versenyek legmagasabb pályái 160 centiméter magas akadályokat tartalmaznak.

A magasabb, négy vagy öt csillag kategóriájú díjugrató versenyeken igen tekintélyes pénzdíjakért indulnak a lovasok, a többnapos versenyeken néhány versenyszám pénzdíja akár a százezer eurót is bőven meghaladhatja.

 

CSIO5*-W nemzetközi díjugrató verseny

 

Díjugrató sport a legmagasabb nemzetközi szinten, élőben, Magyarországon.

A Nemzetek Díja versenysorozatot az FEI a múlt század elején rendezte meg először. A csapatok tagjai eleinte a katonaság köreiből kerültek ki és nagyon kevés nemzet szállhatott harcba a végső győzelemért.

2013-ban az FEI Nemzetek Díja™ új arculatot kapott és mára a díjugrató sport egyik legizgalmasabb, világszerte ismert versenysorozatává vált. Számos ország csatlakozott a sorozathoz, tehetséges, korábban ismeretlen ló-lovas párosok tűntek fel, hogy versenybe szálljanak az uralkodó, ranglistavezető nemzetek lovasaival.

CSIO versenyt minden nemzet évente csupán egy alkalommal rendezhet. A négynapos megmérettetés során tizennégy versenyszámban mérik össze tudásukat a díjugrató lovasok.

Az FEI szigorú pénzdíj követelményeket támaszt a magasabb kategóriájú versenyek rendezői felé. A pénteki Nemzetek Díja, valamint a szombati és a vasárnapi Nagydíj kiemelt díjazású versenyszámok. A Budapesti CSIO verseny összes pénzdíjazása meghaladja a 400.000 eurót.

A Budapesti CSIO az elmúlt években töretlenül fejlődött és egyre vonzóbb a lovassportokat kedvelő nézők számára. Bár a verseny elsősorban a szakmai közönséget vonzza, a jól megrendezett, érdekes programokkal színesített esemény évről évre egyre több család érdeklődését kelti fel.

 

 

 

 

 

Forrás: Sajtóközlemény

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.