Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Aszályindex – naponta mérhető, hogy éppen mekkora a szárazság Magyarországon

2017.06.28

Cimkék: Aszályindex, MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Mutatószám, Növénytípus tulajdonságai,  Ötfokozatú skála, Növényi állomány aszálykitettsége, Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)

      Képtalálat a következőre: „foto - Aszályindex”

 

 

Napi léptékű aszályindexet dolgoztak ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársai. A mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.

A napi léptékű aszályindexet (NLA) az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) számítja ki, naponta frissítve. A már működő eljárás keretében az ország területét egy 2 × 2 kilométeres rácshálózattal fedték le, majd annak minden pontjára kiszámítják az NLA-t. Ehhez a meteorológiai információk mellett a talaj és az adott növénytípus tulajdonságait is felhasználják. A számítás figyelembe veszi, hogy az alkalmazott rács adott rácspontján milyen talajtípusról van szó, mennyi a talajból felvehető víz mennyisége. A számításhoz a kutatók és a meteorológusok felhasználják Magyarország talajtípus-eloszlását is.

 

A gyökérzónától a csapadékösszegig

A számításokhoz ugyancsak fontos tudni, hogy az adott területen milyen növény él. Az eljárásban az őszi vetésű és a tavaszi vetésű növények, illetve a gyep közül lehet választani. (A térképen megjelenő adatok a gyepre vannak kiszámítva.) A növény gyökérzónájának négy különböző mélységű talajrétegben történő eloszlása függ a növény fejlettségétől. Szintén ettől függ a számításokban figyelembe vett levélfelület. Mindkét információ az év napjaira megadott táblázati értékekből áll rendelkezésre.

A számításhoz szükséges egyéb paraméterek az időjárás függvényében alakulnak. A csapadék, a szél, a hőmérséklet és a napsugárzás együttes hatásának figyelembevételével egy egész évben számított talajmodell segítségével folyamatosan meghatározzák az adott rácsponthoz tartozó aktuális talajnedvesség-értékeket a négy különböző talajszint mélységében, illetve kiszámítják a talaj napi potenciális párolgását. A talajmodell által adott értékek mellett az eljárás még az adott napra vonatkozó csapadékösszeget és a legmagasabb nappali hőmérsékletet is figyelembe veszi.

 

A napi léptékű aszályindex meghatározása az alábbi lépésekben történik:

Potenciális növényi párologtatás számítása a potenciális párolgás és az aktuális levélfelület-index függvényében.

Gyökéreloszlás kiszámítása az aktuális gyökerezési mélység és a növény specifikus gyökéreloszlási jellemzői alapján.

A talajból felvehető víz mennyisége az aktuális rétegenkénti talajnedvesség-értékelés és a gyökéreloszlás ismeretében.

Aszályindex meghatározása a potenciális növényi párologtatás és a talajból felvehető víz mennyisége alapján.

Az aszályindex értékének módosítása a napi maximális hőmérséklet értéke alapján.

Az aszályindex értékének módosítása a napi csapadékmennyiség ismeretében.

A számítás során eredményül kapott NLA skálája így mutat:

 

0 – nincs aszály

1 – nincs aszály

2 – enyhe aszály

3 – közepes aszály

4 – jelentős (nagy) aszály

5 – súlyos aszály

 

 

http://mta.hu/tudomany_hirei/naponta-merheto-hogy-eppen-mekkora-az-aszaly-magyarorszagon-mta-atk-aszalyindex-107846

 

 

 

 

 

 

 

 

 

forrás: http://mta.hu/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.