Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Európa leghosszabb távú és legrégebbi tókerülő versenye - Kékszalag kisokos

2017.06.05

 


 

Cimkék: Kékszalag kisokos, Tókerülő verseny, Európa, Leghosszabb távú verseny, Legrégebbi tókerülő verseny, Adatok, Érdekességek, Információk

 

Kapcsolódó kép

 

A legismertebb európai tókerülők:

A Genfi-tavi Bol d’Or 1939 óta létezik, és a verseny távja 123 km.

1956-ban született a Boden-tavi Rund um és a Garda-tavi Centomiglia is. Mindkettőn a pálya hossza nagyjából 100 kilométer.

Induló hajók száma:

Az európai tókerülő versenyek közül ma már a Kékszalagon versenyez a legtöbb hajó. A Bol d’Oron volt a rekord 1990-ben, amikor 684 hajó nevezett be a versenyre, de azóta ott az indulószám 500 körülire csökkent.

A Kékszalagon az elmúlt 6 évben az átlagos hajószám 549.

Bár az időjárás nagyban befolyásolja a célba futók számát, annak átlaga 68%.
Nem akkor van kevés befutó, ha viharos, esős, vagy kellemetlen, de szeles az időjárás, hanem amikor nagyon gyenge a szél, és hajók egészen lassan haladnak és kánikulai a meleg! Viharos időjárásban kevesebben adják fel a versenyt, mint szélcsendes időben.

 

Kékszalag pálya: Balatonfüred – Kenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred
Táv hossza légvonalban: 155 km
Versenyidő: maximum 48 óra (A rajt után 48 órával bezárul a célvonal.)

 

Első verseny: 1934. július 27. – 21 résztvevő hajó

Első győztes: Rabonbán I., 30-as Cirkáló, kormányos dr. Ugron Gábor

EZ NEM azonos a mai Rabonbánnal. Az később, 1937-ben épült, szintén dr. Ugronnak, aki egyébként akkor a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség elnöke is volt.

Legtöbb induló: 2010-ben a 42. Kékszalagon 593 hajón, 9 nemzet 3115 versenyző

 

Versenyek rendje:

2016-ban a 48. verseny kerül megrendezésre.

1934-től 1942-ig kétévente, páros években, 1947-től 2001-ig kétévente a páratlan években került megrendezésre. 2001-től van évente Kékszalag a Balatonon.
1996,1998,2000 – ellenkező irányban haladva, de egész körös volt a Fehér Szalag.

 

Legtöbb versenyt nyert kormányos:

Litkey Farkas 12-szer. 2001-2009-ig zsinórban kilencszer, majd 2011-ben, 2013-ban, és 2016-ban győzött. 11-szer egytestű hajókkal, majd legutóbb katamaránnal.

 

Legtöbb versenyt nyert hajó:

Tramontana 7-szer (1940, 1942, 1963, 1971, 1977, 1979, 1989)


Az első női kormányos, aki Kékszalagot nyert:

Kultsár Istvánné Gordon Evelyn - 1940, 1942. Ő egyelőre az egyetlen abszolút győztes női kormányos a verseny történetében. 2011 óta a legjobb női kormányos nyeri a Gordon Evelyn Díjat, amelyet a First Class Magazin alapított.

Győztesek: 2011-ben Németh Enikő a Krajcár 70-es Cirkálóval, 2012-ben és 2013-ban Magyar Vilma Assót kormányozva, 2014-ben a 33-as osztályban versenyző dr. Mekler Zita, 2015-ben  az 53 hajós Yardstick I/2. kategóriában is diadalmaskodó Scholtz Petronella. 2016-ban pedig Várkonyi Judit a YS I-es Shark kormányánál.


Leggyorsabb Kékszalag győzelem egytestű hajóval:

1955-től 2014-ig a Nemere II. 10 óra 40 perces rekordja volt a legjobb idő, amit egytestű hajóval futottak. (2013-ban katamaránnal szárnyalta túl először a Fifty-Fifty-vel Józsa Márton csapata.)

2003-ban Lisa, Litkey Farkas kormányzásával 9 óra, 25 perc, 30 másodperc. Nem lett hitelesített rekord, mert az alacsony vízállás miatt a keszthelyi bója keletebbre volt a szokottnál, így a pálya összesen akár 8 kilométerrel is rövidebb lehetett az 1955-ös távnál.

Érdekesség: Ugyanekkor versenyen kívül Gádorfalvi Áron szörffel 9 óra 4 perc alatt körbemenve 22 percet vert a Lisára!

Végül 2014-ben a Raffica futott Király Zsolt kormányzásával 59 év után új és hiteles pályacsúcsot egytestű hajóval: 9 óra 56 perc 46 másodperc. A csapat: Király Zsolt - Karácsony János, Juhász Zsolt, Horváth Balázs, Sárközy András, Kiss Árpád, Várkonyi Csaba Zoltán, Puskás L. Tamás, Czibor András, Cser László, Bogár Tamás, dr. Rudas László, Óvári István, Kurucz Róbert, Tamás Gábor

 

Kékszalag abszolút rekord:

1955: Nemere II., kormányos Németh István, 10 óra 40 perc

2012, Fifty-Fifty katamarán, kormányos Józsa Márton, 10 óra 32 perc.

2014, Fifty-Fifty katamarán, kormányos Józsa Márton, 7 óra 13 perc, 57 mp.

 

A Kékszalag győztes hajók és kormányosok:

1934

Rabonbán

dr. Ugron Gábor

1936

Kincsem III.

Kovács Béla

1938

Kincsem IV.

Kovács Béla

1940

Tramontana

Kultsár Istvánné Gordon Evelyn

1942

Tramontana

Kultsár Istvánné Gordon Evelyn

     

1947

Hungária

Tóth Kálmán

1949

Vészmadár

Mihálkovics János

1951

Nemere II.

Németh István

1953

Nemere II.

Németh István

1955

Nemere II.

Németh István

1957

Nemere II.

Schmalz József

1959

Addio

Horváth Boldizsár

1961

Kékmadár

Farkas László

1963

Tramontana

Vályi Pál

1965

Olimpia III.

Tolnay László

1967

Trinidad

Debrőczy Tibor

1969

Rabonbán II.

Berta Lajos

1971

Tramontana

Bucsy Balázs

1973

Blott X.

Gosztonyi András

1975

Blott X.

Telegdy István

1977

Tramontana

Lovas József

1979

Tramontana

Lovas József

1981

Hárpia

Izsák Szabolcs

1983

Simi

Zdenka Richter

1985

Simsalabin

Eindl Steeg

1987

Simsalabin

Eindl Steeg

1989

Tramontana

Gömöry Pál

1991

Giftzwerg és Nemere II.

Helmut Birkmayer, Balogh György megosztva

1993

Manual

Tuss Miklós

1995

Manual

Tuss Miklós

1997

Liberté

Christoph Wieser

1999

Yuppie

Detre Szabolcs

2001

Pleausre

Litkey Farkas

2002

Gardazzurra

Litkey Farkas

2003

Lisa

Litkey Farkas

2004

Gardazzurra

Litkey Farkas

2005

Lisa

Litkey Farkas

2006

Clan Des Team

Litkey Farkas

2007

Lisa

Litkey Farkas

2008

Clan Des Team

Litkey Farkas

2009

Lisa

Litkey Farkas

2010

NaturAqua

Roland Gäbler

2011

Lisa

Litkey Farkas

2012

Fifty-Fifty

Józsa Márton

2013

Lisa

Litkey Farkas

2014

Fifty-Fifty

Józsa Márton

2015

Safram

Rodolphe Gautier, Christophe Péclard

2016

Festipay

Litkey Farkas

 

 

Érdekességek:

Miért írjuk egybe a Kékszalagot?

Az első versenyt a Kék Szalagért írták ki 1934-ben, és a helyesírás mostani szabályai szerint is két szóban lenne a helyes írásmód. Ám a verseny fogalommá vált, így lehet, és szokás is lett egybe írni Kékszalagként, míg például a Fehér Szalag természetesen külön írandó.

 

A leghosszabb Kékszalag

1953-ban olyan gyenge szél fújt, hogy a két év múlva nagy rekordot futó Nemere II. az első helyen 40 órát vitorlázott! (Akkoriban még nem volt 48 órás időkorlátozás.)

 

Két győztes

1991-ben a német Giftzwerg nevű hajó győzött Helmut Birkmayer vezetésével, de óvták, mert a Tihanyi-szorosban nem az előírt hajózási útvonalon vitorlázott. Viszont a versenykiírás német nyelvű fordításában ez rosszul szerepelt. Így a német hajót nem zárták ki, viszont a 20 perccel utána befutó Nemere II.-t is első helyezettnek, Kékszalag-győztesnek nyilvántották. A hajót dr. Balogh György, a Magyar Vitorlás Szövetség akkori elnöke kormányozta.

 

Teljes tókerülő Fehér Szalag és a Kékszalag korlátozások lebontása

A Fehér Szalag normál esetben a Balaton keleti medencéjében zajló, azt megkerülő verseny. A kilencvenes években egyre erősödött az igény, hogy évente legyen Kékszalag, illetve bontsák le a modern hajók részvételét egyre inkább akadályozó korlátozásokat.

1996, 1998, 2000-ben teljes tókerülő volt a Fehér Szalag, azonos hosszúságú, csak ellenkező irányba vitorlázandó pályán, vagyis a Balatonfüred – Keszthely – Kenese – Balatonfüred távon hajóztak a versenyzők.

A győztesek: Manual – Tuss Miklós, Liberté – Munka László, Anna – Rutai István voltak.

A 2000. évi teljes körös Fehér Szalagon – mivel azon a versenyen semmi nem tiltotta a többtestűek részvételét – katamaránnal indultak a Detre-testvérek. A verseny estéjén nagy vihar csapott le a mezőnyre. A katamaránnak eltört az árbóca. Felborultak és kiestek a Libera hajók – a Pleasure (Litkey Farkas) és az Azzardissimo (Brencsán Ábel) is. Győzött az Anna Hetvenes Cirkáló.

2001-től lett évente Kékszalag, és a Fehér Szalag újra a Balaton keleti medencéjét kerülő versennyé vált. Viszont az MVSz elnökségének döntése értelmében a páros években maradt a tókerülő Fehér Szalagok nyitottabb, a részvevő hajótípusokat kevésbé korlátozó szabálya. A korlátozások végül 2014-re szűntek meg, azóta minden évben újra nyílt a verseny az abszolút győzelemért, ahogy azt az alapítók 1934-ben kitalálták, és ahogy azt a három tókerülő Fehér Szalag segített visszahozni.

 

Gyakori kérdések és válaszok:

 

Miért nehéz rekordot futni?

A Nemere II. csúcsideje 57 évig a legjobb volt, pedig már a kilencvenes években is vitorláztak a Balatonon a klasszikus cirkálónál sokkal gyorsabb hajók. Ám rekordot csak a Kékszalag napján lehet futni, és míg 1955-ben ideális erejű és irányú szél fújt az egész versenyen és az egész tavon, addig ez a következő években nem történt meg. A Balaton a széljárások alapján lényegében három részre osztható: a keleti medence, a nyugati medence nagyobb része, és a Keszthelyi-Öböl. Gyakran előfordul, hogy az egyes részeken teljesen eltérő szél fúj.

 

Mennyire gyorsabbak a modern hajók például az 57 évig rekordtartó Nemerénél?

A hajóépítő ipar rengeteget fejlődött, különösen az elmúlt huszonöt-harminc évben. A modern műanyagok, a karbonszálas technológia révén a modern hajók sokkal erősebbek és könnyebbek a régieknél. Önmagában már ez is nagy sebességnövekedést okozna, de a gyorsulást megsokszorozza, hogy a modern, erős anyagokkal olyan formák és szerkezetek is megépíthetők, amilyeneket fából vagy acélból nem lehetett volna megvalósítani. Vagyis az új anyagok a hajótervezést is forradalmasították.

Ma már a modern egytestű tőkesúlyos hajók is képesek siklani, és akár cirkáláskor is gyorsabban vitorlázni, mint a szél sebessége. Ez húsz-harminc éve elképzelhetetlen volt.

A többtestű hajók egyre növekvő sebességfölényét is a hajóépítés technológiai fejlődése teszi lehetővé.

2012-ben a Fifty-Fifty kétárbocos különleges katamarán mindössze 8 percet javított a Nemere II. 1955-ös rekordján. Ám ezt többnyire rendkívül gyenge szélben tette. Amikor a Fifty-Fifty célba futott, a szintén versenyző Nemere II. (felújítva, modern karbonrudazattal és modern vitorlázattal) még a Keszthelyi-öbölben járt a távoli bója kerülése után, mintegy 50 kilométerrel lemaradva a győztes Fifty-Fiftytől.

Az úszótestű, siklásra nem képes Nemere II. csúcssebessége 10-11 csomó lehet. Egy siklásra is képes modern hajó már ennek a duplájára, és a szél sebességénél gyorsabb vitorlázásra is képes lehet. A modern, könnyű többtestű hajók pedig a szél sebességének háromszorosát is meghaladó tempóval tudnak vitorlázni.

A Fifty-Fifty aztán 2014-ben már sokkal jobb szélben megmutatta a valódi sebességkülönbséget, és további 3 óra 20 percet javított a rekordon.

 

Hogyan mehet egy vitorlás hajó gyorsabban a szélnél?

Úgy, hogy a vitorlást a szél nem tolja a vízen, hanem a vitorlákon felhajtóerő keletkezik!

A vitorlák olyanok, mint a szárnyak. A repülőgép szárnyhoz hasonló ívelt profilokon a levegő áramlása felhajtóerőt ébreszt, ami az áramlás sebességének növekedésével egyre nagyobb lesz. A vitorlákon, mint szárnyprofilokon áramló levegő sebességét a hajó saját menetszele is fokozza.

A modern hajók könnyűek, és a modern testeknek, illetve a tőkesúly, uszony és kormányprofiloknak az alakja is egyre áramvonalasabb. Ezáltal a modern hajók vizesített felülete sokkal kisebb és áramvonalasabb, mint a régebbieké. A kisebb surlódás, a kisebb ellenállás révén nagyobb sebességre tudnak gyorsulni, amit az így keletkező, és a gyorsulással erősödő menetszél tovább fokoz, amíg létre nem jön egy új felhajtóerő – fékező surlódás egyensúly. Ha ekkor tovább csökkenthető a surlódás, a szél erősödése nélkül is még tovább gyorsulhat a hajó.

A modern egytestű hajók is képesek a szélnél gyorsabb sebességet elérni.

A többtestű hajók, amelyek a stabilitásukat nem mélyre nyúló súllyal, nagy ellenállást kiváltó tőkesúllyal, hanem a szélességükkel érik el, a tőkesúly hiányában könnyebbek, ráadásul a az ellenállásuk is kisebb a vízben. Így még gyorsabbak lehetnek, mint az egytestű hajók. Az őket fékező ellenállás a szél felőli testnek a szél döntőereje révén a vízből való kiemelése tovább csökkenti a fékező ellenállást, és a katamarán vagy trimarán még tovább gyorsulhat.

Az elmúlt években kifejlesztett foilok, C vagy L formájú uszonyok pedig ideális esetben már a szél alatti testet is képesek kiemelni a vízből. Így ilyenkor az erre képes többtestűek sebessége még nagyobb lehet, akár a szélsebesség többszöröse is.

 

Legyőzheti-e az uszonyain való szárnyalásra képes többtestűt egy hagyomásnyosabb katamarán, amelynek az egyik teste folyamatosan a vízben van?

Igen. A hajót a vízből kiemelni képes C-, vagy L-alakú uszonyok ellenállása a vízben nagyobb, mint a hagyományos formájúaké. Így a szárnyaló hajó, amíg nincs elég erős szele, amíg nem képes kiemelkedni, addig valamivel lassabban halad, mint egy hagyományos uszonyokat használó katamarán vagy trimarán. Ráadásul a szárnyaló állapot létrehozása és fenntartása nagy gyakorlatot igényel, nem elég önmagában egy ilyen hajó birtoklása, bánni is tudni kell vele!

Mivel ritka az olyan Kékszalag, amikor a szél ereje a teljes távon vagy annak jó részén lehetővé teszi a szárnyalást, ezért a hagyományos többtestűek általában esélyesebbek. Persze a hajóépítés fejlődése fokozatosan a foilos hajók esélyét növeli.

 

Egytestű hajónak van-e esélye az abszolút győzelemre a többtestűekkel szemben?

Elméletben van, ha a szél végig nagyon gyenge marad. Olyankor a többtestűek még nem tudnak jelentős sebességfölényt produkálni. Ha mindehhez ráadásként az egytestű hajó csapata jobban is navigál vagy taktikázik, vagyis olyan szélcsíkokat talál, amelyek őt jobban hajtják, mint az ellenfeleket, akkor lehetséges, hogy egytestű nyerjen. A Raffica Libera Király Zsolt csapatával a fedélzetén így győzött a Boden-tavi Rund umon 2011-ben katamaránokat megelőzve. Ám erre kicsi az esély, és minél hosszabb a táv, annál inkább lesz alkalma a többtestűeknek sebességfölényt hozó szelet találniuk, illetve a többtestűek sebessége is egyre javul kis szélben. A Kékszalag távja a Rund um másfélszerese, így itt az egytestű hajók esélye az abszolút győzelemre ma már szinte semi.

 

Csak a Kékszalag abszolút első helyezettje győztes?

Közel harmincféle hajóosztályban és kategóriában hirdetnek eredményt, vagyis a Kékszalagon rengeteg aranyérem talál gazdára. Az abszolút győzelemre mindössze néhány hajónak, a legmodernebbeknek van esélye. Ám a többiek is megtalálhatják méltó ellenfeleiket, a velük azonos vagy hasonló hajókkal vetélkedve. Így valaki lehet a Kékszalag győztese egy lassabb hajóosztályban diadalmaskodva, de egyébként a kétszáz-háromszázadik helyen célba érve. Sokaknak pedig a fő feladat a kihívás, a nem könnyű feladat teljesítése 48 órán belül.

 

Hogyan versenyezhetnek egymás ellen, és egy kategóriában nagyon különböző vitorlások?

A vitorlás sportban ezt előnyszámítás segítségével oldjuk meg. Tulajdonképpen bármilyen vitorlással rajthoz lehet állni a Kékszalagon, és minden hajót besorolnak valamilyen kategóriába. Ehhez az egyes hajók technikai paramétereit és sebességét figyelmbe vevő képlet alapján vagy tapasztalati úton meghatározott szorzószámmal korrigálja a verseny rendezősége az egyes hajók teljesített menetidejét. Így lehetséges, hogy egy lassabb hajó akár órákkal később fut célba, mint ellenfele, mégis győzhet a korrigált menetidők kiszámítása és sorba állítása után. Persze ez a számítás soha nem lehet tökéletes. Ezért, aki szeret jót versenyezni, az előbb-utóbb egy osztályhajót választ, ahol egyforma vitorlások vetélkednek előnyszámítás nélkül. Vagyis az győz, aki ügyesebben vezeti a hajóját, illetve jobban oldja meg a hajózási navigációs és taktikai feladatot.

 

Igazságos-e, hogy többtestűek is versenyezhetnek a Kékszalag abszolút győzelemért egytestűekkel szemben?

Sokféle vitorlás verseny van. Az olimpiai osztályokban például a Kékszalagénál sokkal kisebb mértű, bójákkal egy adott vízterületre kijelölt pályán versenyeznek a vitorlázók egyforma hajókkal. Ezeken a vitorlázó tudás dönti el a sorrendet, ráadásul több futamra is sor kerül, ami a legjobbakat hozza ki győztesként.

Más típusúak a távolsági versenyek. Ezeken általában sok kategóriában vetélkednek a résztvevők, ám a kategória győzelmek mellett az abszolút elsőség értéke a legnagyobb, az élmezőnyt kíséri a legnagyobb figyelem. Mivel ezek lényegében sebességi versenyek, ezért itt nem, vagy csak kis mértékben korlátozzák az induló hajók jellemzőit.

Az ilyen versenyekre azért is szükség van, mert ezek motiválják a hajótervezőket, építőket, és az újításra és mind nagyobb sebességre törekvő versenyzőket. Az efféle versenyek megnyerésének vágya hajtja a fejlődést, és az újdonságok fokozatosan átszivárognak az osztályhajók világába, sőt, a versenyzésen kívüli kedvtelési célú hajózásba. Mert nem csak a hajók sebessége növekszik ezekkel a fejlesztésekkel, de a kezelhetőségük, stabilitásuk, szerkezeti szilárdságuk, és mindezek által a biztonságuk is.

A Kékszalagot az alapítók ilyen sebességi versenynek találták ki, amely kihívást jelent a versenyzők mellett a tervezőknek, építőknek is. Tulajdonképpen egy modern egytestű ellen sem versenyképes egy hagyományos balatoni cirkáló. Amikor a Nemere II, a Sirocco és a Lillafüred építéséről cikkeztek a múlt század negyvenes éveinek elején, kortársaikhoz képest ők voltak a modernek és nagyok. Többen megkérdezték, hogy valók-e ezek a hajók a Balatonra, és szóvá tették, hogy igazságtalan fölényben lesznek az akkoriban éllovas, náluk kisebb hajókkal szemben. Ők hárman ma a tó szépségkirálynői, de a végbement fejlődés miatt természetesen ma már esélytelenek a modern egytestűek és többtestűek ellen. De az ilyen versenyen az idő előre haladtával ez a normális.


 

Mekkora a különbség az éllovas hajók és a mezőny vége között?
A vitorlázás rendkívül sokrétű sport, és versenyezni is sokféle módon lehet. Akár a legegyszerűbb túrahajóval, és különös versenyzői előképzettség nélkül. A Kékszalag az a verseny, ahol egy pályán vitorlázhat a profi, a világbajnok az első versenyén induló kezdővel. Kicsit olyan, mint a New York Marathon, ahol együtt, egy pályán, de nem igazán egymás ellen fut az olimpiai bajnok és a nagypapa a szomszédból.

Napjainkban a hajók és vitorlázóik közötti teljesítmény és tudáskülönbség minden korábbinál nagyobb. Az elmúlt hét évben hatszor is megtörtént a Kékszalagon, hogy amikor az első helyezett kerülte a keszthelyi pályajelet, mindig akadt olyan induló is, aki ezalatt a füredi rajtvonaltól még nem érte el az első, a kenesei pályajelet sem. Vagyis hat-hét óra alatt közel 80 kilométeres távolságba került egymástól az első és az utolsó.

Míg a leggyorsabb hajók jó szélben akár 6-8 óra alatt is képesek lehetnek megtenni a légvonalban 155 kilométeres távot, addig sok vitorlásnak és legénységének hasonlóképp óriási feladat a 48 órás limitidő alatt körbevitorlázni a tavat.

De ettől szép a Kékszalag! Mindenki megtalálhatja benne a saját testreszabott kihívását, és megélheti egyéni és megismételhetetlen élményeit.

 

 

 

 

 

forrás: Sajtóközlemény

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.