Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019.02.01

Közigazgatási bíróságok - közös ellenzéki beadvány az Alkotmánybírósághoz

Képtalálat a következőre: „Közigazgatási bíróságok - közös ellenzéki beadvány az Alkotmánybírósághoz”

 

Az ellenzéki pártok kidolgozták a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos, botrányos módon elfogadott törvények alkotmánybírósági normakontroll-beadványát. A közös indítványt - amelyet több független képviselő is támogatott aláírásával - a napokban eljuttatjuk a taláros testületnek.

Azt kértük az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról, valamint annak hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel és ezért azokat visszamenőlegesen semmisítse meg. Ugyan a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatos jogszabály csak  2020. január elsején lép hatályba, elfogadását nem előzte meg széleskörű szakmai előkészítés. Az új törvény értelmében sérülne a hatalmi ágak megosztásának elve, hiszen az igazságügyi  miniszter gyakorolná mindazokat a jogokat, amelyek következtében a közigazgatási bíróságok működhetnek. E bíróságok függetlensége és pártatlansága is veszélybe  kerül, mivel a bírák kinevezése és leváltása a miniszter kizárólagos jogkörébe tartozik. 

Tovább az igazságügyi tárca vezetője a pénzügyi költségvetés kialakításával is befolyásolni tudja a bíróságok működését.  Mindezen felül a miniszter írhat ki pályázatokat, hallgathat meg jelentkezőket, dönthet vezetői, bírói és egyéb tisztségek betöltéséről, nevezhet ki hivatalvezetőt, dönthet áthelyezésekről, beosztásokról, címek adományozásáról, a szervezeti és működési szabályzatról, valamint a létszámkeretről.

A törvények kapcsán különösen fontos kérdés, hogy az állampolgárok akkor is a független bírósághoz fordulhatnak-e, ha államhatalmi-közigazgatási szervvel szemben kívánják a jogaikat érvényesíteni. A bírói függetlenség semmi mást nem jelent, mint az esélyt arra, hogy „győzhetnek” az állammal szemben, a lehetőséget arra, hogy a hatalmi „önkénnyel” felvehessék a küzdelmet. Ezen elvek sérelmét eredményezi az, ha a közigazgatási bíróságok a kinevezési és működtetési szabályokat tekintve az ágazati miniszter hatáskörébe tartoznak, és tőle függésben működhetnek. A kialakult helyzet alkotmányossági szempontok miatt különösen védhetetlen, hiszen a  végrehajtó hatalmi ág egyik politikai vezetője befolyásolhatná a független bíróságokat.

Indítványoztuk továbbá azt is, hogy a két törvénynek - elfogadásuk körülményeire tekintettel - a közjogilag érvénytelen voltát kimondja az Alkotmánybíróság. Ennek okai, hogy a parlament levezető elnöke a szavazás napján nem vezette szabályosan az ülést, hiszen nem ült az elnöki emelvényen, s  nem voltak mellette a munkáját segítő jegyzők sem. Ezen túl alkotmányos aggályokat vet fel az is, hogy a szavazógépek nem működtek megfelelően, így a képviselői jelenlétet nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani, valamint akkor is tudtak szavazni a képviselők, amikor nem volt behelyezve szavazókártyájuk a szavazógépbe, vagyis technikai értelemben más is szavazhatott helyettük, vagy a hiányzók helyett.

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a két törvény mind elfogadásának módját, mind tartalmát tekintve jogsértő, így alkalmazása alkotmányellenes lenne.

 

dr. Gyüre Csaba- Jobbik

dr. Harangozó Tamás - MSZP

dr. Vadai Ágnes- DK

dr. Keresztes László Lóránt LMP

Szabó Tímea - Párbeszéd

Buzinkay György - Momentum

dr. Szél Bernadett- Független

dr. Hadházy Ákos

Bősz Anett - Független

 

Kiadó: Jobbik Magyarországért Mozgalom

 

 

 

 

 

Forrás: Sajtóközlemény