Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Minden év május 12-én ünneplik világszerte az Ápolók Nemzetközi Napját

2017.05.12

Cimkék: Ápolók Nemzetközi Napja, Florence Nightingale, Brit ápolónő, Modern ápolóképzés, Kossuth Zsuzsanna

Képtalálat a következőre: „foto - magyar ápolók napja”

 

 

 

Minden év május 12-én ünneplik világszerte az Ápolók Nemzetközi Napját annak emlékére, hogy 1820-ban e napon született Florence Nightingale, brit ápolónő, a modern ápolóképzés kiemelkedő alakja. Munkássága révén maradandót alkotott, de fontos megjegyezni, hogy magyar szempontból is van mire büszkének lenni e napon! Brit kortársát megelőzve Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húga szintúgy korszakalkotó munkásságot végzett, megalapozva az ápolásét, mint szakmát.

 

 

E fontos nap alkalmából a Magyar Ápolási Egyesület valamennyi ápolót szeretettel és tisztelettel köszönt. Az emlékezés mellett ugyanakkor további fontos teendőkre is felhívják a figyelmet, többek között arra, hogy az ápolásba történő befektetés javítja a népesség egészségi mutatóit.

 

Emlékeztetnek, hogy a svájci székhelyű Nemzetközi Nővértanács (ICN) olyan esettanulmányokat kért a világ különböző országaiban dolgozó ápolóktól, amelyek adatokon alapulva mutatják be a fenti elmélet helyességét, illetve annak az egészségügyre, gazdaságra vonatkozó hatásait. Szólnak továbbá a világszerte jelenlévő, ápolókat érintő krízisről is, tudniillik, hogy a szakma képviselői sokszor (anyagi vagy munkakörülményeket érintő) különféle megfontolások miatt elhagyják hazájukat, hogy másutt találjanak munkát, így a többi ápolóra nagyobb teher hárul a betegek gondozásában.

 

A tanulmányok kiemelték, hogy az ápolók személyes tevékenységükkel hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez, előmozdítva ezzel a gazdasági lehetőségek fejlesztését, szakmai szempontból pedig az emberségesség példájaként szolgálhatnak világszerte.

 

Florence Nightingale gondolatait idézve: „Meg kell nemesíteni ezt a hivatást a szenvedő betegek ezrei érdekében. Az ápolás szent és tiszta hivatás, hiszen a szenvedőnek enyhülést, a haldoklónak könnyebbséget, a gyógyulónak életet ad. De szent és tiszta hivatássá csak az emberszeretet teheti.”

 

Emellett továbbra is le kell küzdeni a világ országainak eltérő gazdasági erejéből adódó azon problémákat, amelyek az ápolókat pályájuk elhagyására, vagy idegen országbeli munkavállalásra késztetik; minden kormány felelőssége, hogy megfelelő alternatívát kínáljon ápolóinak, valamint az ápolói utánpótlást biztosító fiataloknak annak érdekében, hogy a nemzetek eltérő ápolási szükségleteit megfelelő létszámú, szakmailag felkészült, társadalmilag elismert, hivatásukat szerető szakemberek láthassák el!

 

Különös jelentősége van 2017-ben ezeknek a gondolatoknak, hiszen Kossuth Zsuzsanna az 1848-49-es szabadságharc főápolójaként példát mutatott emberségességből, azzal, hogy a harcok során megsebesült minden katona ellátásáról gondoskodott, függetlenül attól, hogy a segítségre szoruló milyen egyenruhát viselt.

 

 

Florence Nightingale (1820-1910): az ápolási szakma, illetve az ápolási oktatás megteremtőjeként ismerik világszerte. A krími háború ideje alatt a nővéri ügyelet ellátásával bízzák meg, munkájának köszönhetően (jobb higiéniai viszonyok, korszerűbb felszerelés, gördülékenyebb adminisztráció, jobb élelmezés, lelki segítség) a halálozási arány rövid idő alatt 42-ről 2 százalékra csökken.

 

Hazatérve hősként fogadják, ő pedig hírnevét felhasználva az ápolási szakmai jobbá tételéért száll síkra, a kapott adományokból nővérképző intézményeket alapít. Felismerte többek között, hogy a beteg jobb gondozást kap családja körében, emiatt látogató ápolói szervezeteket alapított.

 

Kossuth Zsuzsanna (1817-1854): a magyarországi ápolás szervezett keretek között történő megteremtőjét ismerhetjük benne. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt bátyja, Kossuth Lajos országos főápolónővé nevezi ki, hiszen a hadakozások alatt nyilvánvalóvá vált a sebesültek nem megfelelő ellátásának problémája.

 

Rövid idő alatt csaknem 80 tábori kórházat állít fel, ahol egyaránt ápolja a honvédeket és az ellenséges katonákat. Javít az ellátási, felszerelési, valamint a higiéniai körülményeken egyaránt, ezzel a tevékenységével csaknem 8 évvel megelőzve angol kortársát. A szabadságharc bukása után elhagyni kényszerül hazáját és végül száműzetésben, New Yorkban hal meg, mindössze 37 évesen.

 

Amikor tehát az Ápolók Nemzetközi Napjára emlékezünk, jusson eszünkbe, hogy nem csak külföldi, hanem hazai személyiségek is kapcsolódnak e hivatás megteremtéséhez, emiatt pedig még inkább fontos a szakma és a közvélemény számára ez a nap.

 

 

 

 

 

 

forrás: Sajtóközlemény

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.